adamgyula_20.jpg

GAZDA-INFO

Hasznos információk gazdáknak

Az alábbiakban a gazdák számára fontos támogatási, jogszabályi, pályázati és egyéb anyagokat gyűjtünk össze és teszünk közzé.

 

Legyen a pityóka hozzávaló

Bár évtizedek óta a burgonya hazájának tartják a Csíki-medencét, a 2000-es évekre meglehetősen elsilányult a jó étkezési burgonya iránti igényességünk. Többnyire úgy voltunk vele, mint a borral, hogy volt belőle piros és fehér, de felütötte fejét az a hiedelem is egyebek mellett, hogy a sárga belű többnyire takarmányozásra alkalmas, míg a fehér húsút lehet étkezésre használni.

Nem volt kereslet a jó étkezési burgonyára. Egyre több vendéglátós tette le a voksát fagyasztott sült krumpli mellett így semmi nem késztette arra a helyi termelőket, hogy a konyhatechnológiailag különbözőképpen viselkedő fajtákat külön kínálják eladásra, megjelölve azok kulináris sajátosságait.

A krumpli színe, textúrája és íze mellett legfontosabb, hogy miként viselkedik hő hatására. Ebben a tekintetben két főcsoportja van a krumpliknak: a lisztesre- illetve e ressre (keményre vagy zselésre) fővő változatok. Konyhai eljárások szempontjából az sem mellékes, hogy mennyi főzőfolyadékot tartanak vissza vagy szívnak magukba a különböző fajták.

Nyugaton korábban, nálunk fele bő tíz éve vált gyakorlattá – igaz csak szupermarketekben – hogy A, B illetve C kategóriákba sorolják a különböző fajtákat. Eszerint A-val a salátának alkalmas, kifejezetten keményre fővő fajtákat jelölik. A B csoporthoz a „majdnem mindenre jó” fajták tartoznak. Nem fő szét, de már szemcsés, omlós a textúrája. Bizonyos eljárások mellett alkalmas krumplipüré készítéséhez is. C kategóriába tartoznak a magas hőmérsékletű sütést jól tűrő fajták. Hasábburgonyának, kemencés burgonyának ajánlott, de van aki krumplipürének is kizárólag ezt használja.

Ennek fényében egyedülállónak mondható az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület kezdeményezése, melyet idén négy biogazda bevonásával bonyolítottak le. A csíklázárfalvi Szakács Márton, a madarasi Fazakas Imre, a gyimesfelsőloki Farkas Tibor és a gyergyócsomafalvi Mogyorós László arra vállalkoztak, hogy étkezési burgonyafajtákat termesztenek kísérleti jelleggel teljesen vegyszermentes termesztési körülmények között.

Az Egyesület önerőből bonyolította le a projektet oly módon, hogy a vetőburgonyát a gazdák az egyesület hozzájárulása mellett lényegében saját költségen szerezték be, az egyesület pedig a kutatóintézetekkel való kapcsolattartást, a fajtakiválasztást, a négy helyszínen zajló kísérlet összehangolását, majd az eredmények kiértékelését végezte – mondta el Rodics Gergely, az egyesület elnöke. A 12 burgonyafajtából nyolc fajta Magyarországról származott, a nemesítőkkel és kísérleti intézetekkel fennálló együttműködésüknek köszönhetően. Az eseményen Mogyorós László, az egyesület szaktanácsadója, bemutatta a kísérlet részleteit és az egyes fajták terméseredményeit. Az érdeklődőknek szívesen adnak felvilágosítást ezzel kapcsolatban az egyesület munkatársai. A kísérletből egy nyilvánosan elérhető rövidfilm is fog készülni azzal a céllal, hogy az érdeklődő gazdákat tájékoztassa az eredményekről.

A projekt záróakkordjaként október végén egy kóstolással egybekötött kiértékelést tartottak, ahol a Székely Konyha és Kert csapatát kérték fel arra, hogy négy burgonyafajtából egy-egy fogást főzzön. 

A projekt kiértékelését a kísérleti jelleggel termesztett pityókák kóstolásával tette teljessé az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület. A teljes mértékben nyilvános rendezvényre mintegy 30 érdeklődő jelentkezett, akik vakteszt során értékelték a különböző pityókákat.

Kóstolásra héjában, sós vízben főtt pityókát szolgáltak fel, az értékelési szempontok között pedig egyebek mellett különböző ízjegyeket, textúrát, illatot értékeltek a résztvevők.

 Az A, B és C típusú fajták sajátos kulináris adottságaival kapcsolatban érdekességként kiemelhető, hogy a főtt krumplik kóstolásának eredményeiben legutolsó helyre kerülő Sarpo Mira fajtából a rendezvény keretében első osztályú szalmakrumpli készült, mely sütve kiváló, ropogós kérget és ízletes, krémes belső állagot produkált a magas hőmérsékletű hőkezelésnél. 

 

Agroökológia
Nemzetközi együttműködés a környezetbarát mezőgazdaság oktatásáért


projekt

Egyesületünk részese a trAEce elnevezésű, EU támogatásból megvalósuló Erasmus+ projektnek, amely során öt országból hat partnerrel közösen egy felnőttképzési tananyag összeállításán dolgozunk. A három éves projektben együttműködő partnerek a Gödöllői Diverzitás Alapítvány, a magyar Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Dél-Bohémiai Egyetem (České Budějovice, Csehország), a Bécs közelében működő Grand Farm: egy kutatási és oktatási célú mintafarm, továbbá a GAIA nevű, elsősorban hagyományos vetőmagokra specializálódott portugál civil szervezet és az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület. A projekt honlapja: https://traece.eu/

A tananyag témája az agroökológia: mezőgazdálkodás környetbarát módon. A projekt eredményeként egy olyan tananyag fog összeállni, aminek segítségével mélyebb betekintést tudunk adni a környékünk gazdái számára arról, hogyan lehet a mezőgazdaság modernizálódó körülményei között is fenntartani azt a rendkívüli természeti értéket, ami nagyapáink gazdálkodása révén ránk maradt, és ami a klímaváltozás és a fajok kipusztulásának korában nagyon felértékelődött.

 

2020. január 8-10 között került sor az első partnertalálkozóra Gödöllőn, amin részt vettek egyesületünk munkatársai, Rodics Gergely, Farkas Tibor és Mogyorós László. A három nap alatt összeismerkedtünk „új munkatársainkkal”, elkezdtük a közös munkát, amellyel a következő három évben fogunk foglalkozni. Elméleti alapokat fektettünk le, megbeszéltük az idei évben elvégzendő feladatokat és utolsó nap meglátogattuk Matthew Hayes Zsámboki Biokert nevű biogazdaságát.

 

Új mezőgazdasági építészet

Az alábbi anyagok az "Új mezőgazdasági építészet Székelyföldön" című konferenciánkon elhangzott előadások diái. Az aláhúzott címekre kattintva a bemutató letölthető.

Bányász József - Korszerű mezőgazdasági életterek építése a szerves hagyomány, az állatjólét, a környezetvédelem, a gazdaságosság, a modernitás… feszültségében

Mogyorós László - Van-e jövője a kis családi gazdaságoknak Székelyföldön?

Egyesületünk szaktanácsadója 3 különböző méretű szarvasmarha tartó gazdaság működését és gazdaságosságát hasonlítja össze, azzal a konklúzióval, hogy akár egy 5 tehenes gazdaság is képes lehet eltartani egy családot.

Farkas Tibor - Munkafolyamatok a gazdaságban

Egyesületünk szaktanácsadója előadásában összehasonlítja a székelyföldi hagyományos kisgazdaságok és egy modern bajor tejtermelő gazdaság munkaigényét, majd alaprajzi javaslatokat mutat be arra, hogyan lehet kis befektetéssel átalakítani meglévő csűrjeinket 6-12 (tejelő vagy hízó) szarvasmarha számára.

Köllő Miklós - Nagy léptékű épületek problematikája a székely kultúrtájban

A Larix stúdió építésze azt mutatja be, hogyan lehet a nagy méretű istállóépületeket olyan módon megépíteni, hogy azok házilag karbantarthatók legyenek, és ne váljanak éktelenkedő sebekké Székelyföld átalakuló faluképében és tájaiban.

Bálint György Szabolcs - Innovatív hagyomány

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza bemutat néhány olyan kis léptékű, konténerekben kialakított élelmiszer-feldolgozót, amely akár egy családi gazdaságban is létesíthető. A belső kialakítás mellett figyelmet fordít arra, hogyan lehet a faluképtől idegen konténereket egyszerű megoldásokkal "falukép-baráttá" tenni.

Dr. Püsök László - Állategészségügyi szabályzók a farmlétesítésre, istállóépítésekre vonatkozóan

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) nyugalmazott igazgatóhelyettese részletesen bemutatja, milyen előírásoknak kell megfelelnie egy szarvasmarhatartó istállónak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha az építtető előre egyeztet a tervekről hatósággal, akkor a kész beruházás biztosan megkapja a szükséges engedélyeket.

Gergely Attila - Mezőgazdasági épületek tervezési és engedélyezési folyamata 

A Vallum építésziroda építésze bemutatja, milyen hatósági és tervezési folyamaton kell végigmennie annak, aki egy új istálló létesítését tervezi.

b_gazdasagi_epiteszet_ga-3.jpg.jpg
 

Tájékoztató a Hegyvidéki Ügynökség várható pályázatairól

Egyesületünk a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal közösen szervezte meg 2019 szeptember 20. pénteken azt a tájékoztatót amely a várható hegyvidéki pályázati lehetőségeket mutatta be. A beruházási program keretében támogatásokat lehet majd lehívni az alábbi típusú fejlesztésekre: vágópont, kis húsfeldolgozó, gyapjúbegyűjtő és -feldolgozó, gyógy- és fűszernövény begyűjtő és feldolgozó, gyümölcs és gomba begyűjtő és feldolgozó, tejcsarnok, fejfeldolgozó, valamint hegyi esztena létesítése,

Ioan Cocârdean, a Hegyvidéki Ügynökség irodavezetője részletesen bemutatta a várható kiírásokat, megtudtuk, hogy a nagy valószínűséggel jövő évre várható pályázatokon jogi személyek vehetnek részt (II, IF, PFA, SRL, mezőgazdasági szövetkezetek).

A vissza nem térítendő támogatás aránya a beruházás értékének 40%- ától indul, de elérheti a 90%-ot - ebben az esetben 10%-os önrészt vállal a pályázó. A támogatás aránya akkor növekszik, ha : 

       - a pályázó fiatal gazda

       - a pályázat hátrányos adottságú településen valósul meg

       - ha a pályázó jogi forma mezőgazdasági szövetkezet

Ide kattintva megismerhetők a pályázati program további részletei.

Ide kattintva elolvasható a MASZOL beszámolója a rendezvényről.

Az agroökológia helyzete Romániában

TANULMÁNY

2020

 

Saját kutatásaink alapján készült összefoglaló az agroökológia romániai történetéről, jogszabályi környezetéről,  helyéről az oktatásban és a mezőgazdaság ágazati szerkezetében.

Agroökológia tanulmány.png